• Megjelenítés
FONTOS Iráni rakéták pusztítottak Izrael központjában, az IDF háborút hirdetett - Híreink a közel-keleti konfliktusról szombaton

kohéziós politika

Újjáalakul az Európai Unió, Magyarország a nagy vesztesek közé kerülhet

Újjáalakul az Európai Unió, Magyarország a nagy vesztesek közé kerülhet

Az Európai Unió hamarosan új tagállamokkal bővülhet, új kihívásokat és lehetőségeket hozva a tagállamoknak, köztük Magyarországnak is. A csatlakozni kívánó országok, mint Ukrajna és a Nyugat-Balkáni államok, gazdaságilag kevésbé fejlettek, ami jelentős hatással lehet az EU közös költségvetésére, különösen a közös agrárpolitikára és a kohéziós politikára. A tanulmányok szerint az új tagok felvétele akár 24%-kal csökkentheti a 2004-ben csatlakozott tagállamok, így Magyarország kohéziós kiutalásait is, ami az EU-n belüli gazdasági egyensúlyra is kihatással lehet. Az EU-nak új pénzügyi mechanizmusokat kell alkalmaznia, hogy támogassa a tagjelölt országokat. Ezen kihívások kezelése mellett a bővítés geopolitikai és stratégiai szempontokat is érint, amelyek az EU globális szerepvállalását is formálhatják.

Radikális változás jön az EU-pénzeknél, ami mindent megváltoztathat

Radikális változás jön az EU-pénzeknél, ami mindent megváltoztathat

Brüsszel átfogó reformot tervez az EU következő, 2028-tól induló közös költségvetésére, amely egyszerűsítené az uniós támogatások elosztását és nagyobb mozgásteret biztosítana a tagállamoknak. Az új rendszer célja a források rugalmasabb felhasználása, különös tekintettel a védelmi kiadásokra és az uniós hiteltörlesztésekre, de a terv várhatóan heves vitákat vált majd ki.

Megdöbbentő változás jön az EU-s pénzeknél: így érintheti a magyar projekteket

Megdöbbentő változás jön az EU-s pénzeknél: így érintheti a magyar projekteket

Az Európai Unió közös költségvetése a teljesítményalapú kifizetések felé fordulhat, valamint kiegészülhet a fősodorba tartozó finanszírozás elvével. Míg előbbi arra összpontosít, hogy megállapítsa, mi működik a legjobban, a mainstreaming célja annak biztosítása, hogy a közkiadások átalakító, normatív célokat érjenek el. Lényegében a helyreállítási és ellenállóképességi eszközének (RRF) tapasztalataira épülne, ami azért rossz hír a magyar kormánynak, mert ezen forrásokhoz egyáltalán nem fér hozzá, mivel a szükséges reformokat még nem teljesítette.

Radikális fordulat várható az EU-forrásoknál, vérre menő vita indult

Radikális fordulat várható az EU-forrásoknál, vérre menő vita indult

Brüsszelben egy monumentális pénzügyi tárgyalás van kibontakozóban. Az Európai Unió arra készül, hogy megvitassa a 2027 utáni többéves pénzügyi keret, a hétéves közös költségvetés reformját, amely több mint 1200 milliárd eurót oszt szét a különböző szakpolitikai területeken. Ez a hosszadalmas szakpolitikai és technikai jellegű folyamat a példátlan geopolitikai instabilitás, a gazdasági versenyképesség és a stratégiai autonómia erősítésének toxikus elegyében zajlik. Az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló háborúk, valamint a belső politikai instabilitás átformálják az EU prioritásait, és kihívást jelentenek a költségvetés-tervezés hagyományos megközelítései számára.

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.

Szép csendben az EU-s pénzek megszerzéséért a kormány új törvénymódosításra készül

Szép csendben az EU-s pénzek megszerzéséért a kormány új törvénymódosításra készül

A kormány módosítja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének (HET) végrehajtási szabályait. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által társadalmi egyeztetésre küldött előterjesztés a pénzügyi és adminisztratív folyamatokat is érinti, az uniós források elérésénél is változtatásokat vezet be. Több lépés érinti a szupermérföldköveket, amelyek kezelése az RRF-pénzek feltétele, de közben a kohéziós keretre is átterhelhetik a megvalósítási költségeket, ami a támogatások elvesztésére való felkészülés része lehet.

Kiszivárgott hat EU-tagállam titkos terve az uniós támogatások szigorítására

Kiszivárgott hat EU-tagállam titkos terve az uniós támogatások szigorítására

Németország, az Európai Unió legnagyobb nettó befizetője, és Lengyelország, a legnagyobb nettó kedvezményezett, közös álláspontot fogalmaztak meg az uniós kohéziós politika jövőjéről. A két ország szerint a régiók szerepének megtartása mellett szorosabb összeköttetésre van szükség a strukturális és jogállamisági reformokkal. Az együttműködés azonban nem mentes a konfliktusoktól, hiszen a források elosztása továbbra is versenyhelyzetet teremt a tagállamok között.

Alulról építkező döntéshozatal mentheti meg Európát legsúlyosabb válságától

Alulról építkező döntéshozatal mentheti meg Európát legsúlyosabb válságától

Az EU kohéziós politikájának fontos szerepe lehet a demográfiai kihívások kezelésében, főként az egyre idősödő európai társadalmak problémái miatt. A helyi és regionális hatóságok aktív bevonása kiemelt jelentőségű az uniós fejlesztéspolitikába – hangzott el az Európai Tanács Általános Ügyek Tanácsának ülése után Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter és Elisa Ferreira, az EU kohézióért felelős biztos sajtótájékoztatóján.

Áll a bál Brüsszelben, az uniós támogatások sorsa a tét

Áll a bál Brüsszelben, az uniós támogatások sorsa a tét

Raffaele Fitto, az új uniós kohéziós biztos, még el sem kezdte a munkáját, de máris szembesül a helyi vezetők és az Európai Bizottság közötti hatalmi harccal. A tét óriási: a következő hétéves költségvetésben évi 392 milliárd euró sorsa dől el.

Átvitte mestertervét von der Leyen – politikai fondorlatok után jön a hatalomátvétel

Átvitte mestertervét von der Leyen – politikai fondorlatok után jön a hatalomátvétel

Hosszas tárgyalások és politikai csatározások után december 1-jén hivatalba léphet a második Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság. Az Európai Parlament frakciói végül szerdán jutottak megállapodásra a biztosok kinevezéséről, lehetővé téve a testület eredeti menetrend szerinti munkakezdését. A döntés előfeltétele volt hat alelnök és több vitatott jelölt jóváhagyása, amelyek kapcsán hetekig tartottak az egyeztetések. Az egyik központi figura Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt volt, akitől több területet elvontak, hogy a képviselők megszavazzák és így jöhessen a brüsszeli hatalomátvétel.

Figyelmeztetés Brüsszelből: kockázatos a központosított többéves költségvetés

Figyelmeztetés Brüsszelből: kockázatos a központosított többéves költségvetés

Siegfried Muresan, az Európai Parlament vezető tárgyalója elutasította azt az elképzelést, hogy az EU támogatásait a 2028-2034 közötti időszakban összekapcsolják a tagállamok makrogazdasági reformjaival, mivel ez a polgárokra nézve hátrányos következményekkel járhat. Muresan hangsúlyozta, hogy a hagyományos prioritások, mint a területi kohézió és mezőgazdaság mellett új kihívások, például a zöld és digitális gazdaságra való átállás és a védelem fejlesztése is kiemelt figyelmet igényelnek.

Brüsszel körmére ég az EU lappangó válsága, lépéseket sürgetnek

Brüsszel körmére ég az EU lappangó válsága, lépéseket sürgetnek

Az EU 2004-es bővítésének 20. évfordulóján és a következő tagfelvételi hullám előtt folyamatos vita folyik a kohéziós politika jövőjéről. A 10 tagállam – köztük Magyarország – csatlakozásának kétévtizedes története azt mutatja, hogy a felvett országok jelentős gazdasági és politikai fejlődésen ment át, de rávilágít a reformok folytatásának és a tagjelölt országok támogatásának szükségességére is. A 22. Régiók hetén a fejlesztéspolitika jövőjéről felszólalók hangsúlyozták a decentralizáció, a demokratikus kormányzás, valamint a helyi és regionális hatóságok szerepének fontosságát a bővítési folyamatban. A vita kitért az Ukrajnában zajló konfliktusra és az ország eltökéltségére is, hogy a kihívások ellenére a lehető leghamarabb EU-tag lehessen.

Nagy válságban van az EU legfontosabb gazdasági modellje

Nagy válságban van az EU legfontosabb gazdasági modellje

Az EU kohéziós politikája, amely az uniós költségvetés egyik legnagyobb és legpolitikusabb tételét képezi, évtizedek óta a szegényebb régiók gazdasági felzárkóztatását célozza. Azonban egyre látványosabban bukik ki, hogy a rendszer folyamatosan csökkenő hatásfokkal éri el a kitűzött célokat, mivel nem a megfelelő földrajzi területekre fókuszál és nem azoknak nyújtja a legnagyobb támogatást, akiknek valóban szükségük lenne rá. Európai Bizottság már dolgozik a fejlesztéspolitika reformján, amely a kisebb területi egységek és régiók bevonására fókuszálna. Csakhogy a Jacques Delors Intézet szakértői szerint nem elég módosítgatni, hanem újra kell írni az egész kohéziós politikát, hogy az valóban hatékony legyen.

Az Európai Bizottság új lépéseket tesz a felzárkóztatási forrásoknál

Az Európai Bizottság új lépéseket tesz a felzárkóztatási forrásoknál

Összehangolt regionális politikák szükségességesek a gazdasági egyenlőtlenségek, a demográfiai kihívások és az „agyelszívás” növekvő veszélyének kezelésére, különösen a kevésbé fejlett régiókban – mondta el a Régiók és Városok Európai Hete alkalmából tartott sajtótájékoztatón két prominens európai vezető, Elisa Ferreira, a kohézióért és reformokért felelős európai biztos és Vasco Alves Cordeiro, a Régiók Európai Bizottságának elnöke. A két szakember úgy látja, hogy a következő támogatási ciklusokban még inkább a régiós és városi önkormányzatokkal való együttműködésre kell támaszkodnia a felzárkóztatáspolitikának. A rendszert várhatóan teljesen átdolgozzák a következő években.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Napokon belül kirobbanhat a háború, amitől mindenki tartott – Egyre több az aggasztó jel
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility