Azt mondják, a megpróbáltatások erőssé tesznek, manapság pedig igazán nem szenvedünk hiányt megpróbáltatásokból: itt az évszázad legsúlyosabb világjárványa, évtizedek óta a legmélyebb a gazdasági és társadalmi válság – és akkor még nem beszéltünk az olyan embert próbáló, hosszú távú kihívásokról, mint a digitális forradalom vagy a karbonsemleges gazdaságra való átállás.
Az összes (mind a hét kohéziós politikai) Operatív Programban élt a magyar kormány azzal a koronavírus-járvány miatt tavasszal megadott lehetőséggel, hogy állami önrész nélkül 100%-ban EU-pénzből finanszírozhassa az idei és 2021-es uniós fejlesztéseket – derült ki az Európai Bizottság hétfőn közzétett összesítéséből. Olyanra csak a horvátoknál és nálunk van példa, hogy mindegyik programban éltek volna ezzel a gáláns lehetőséggel. Egy másik nagy könnyítés (az éves előlegek gyors kiutalása) szintén nagyon jól jött a magyar költségvetésnek: a 873 milliós összeg a negyedik legnagyobb volt az összes tagállam között.
Két új berendezéssel gazdagodott a szegedi Extrem Light Infrastructure (ELI) nagyszabású uniós beruházási projekt, azaz módosult a támogatási szerződés és az eddigi 113,5 millió eurón felüli 13,55 millió eurós támogatási többletet most hagyta jóvá az Európai Bizottság.
Egy jövendőbeli európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer előfutárának tekinthető az a 100 milliárd eurós munkahelyvédelmi alap, amelyet csütörtökön jelentett be az Európai Bizottság és két másik intézkedéssel lényegében az is kijelenthető, hogy minden puskaporát ellőtte a testület a 2014-2020-as uniós büdzséből, amivel segíthetné a tagállamokat a koronavírus válság elleni küzdelemben – írja összefoglalójában a Bruxinfo. Az egyik szerint a még nem elköltött kohéziós politikai források felhasználásánál teljes szabadkezet adnának a kormányoknak, és közben a tagállamok egészségügyi védekezését segítő 3 milliárd eurós szükséghelyzeti támogató eszközt is létrehoznak.
Olyan horderejű döntéseket jelentett be most az Európai Bizottság a koronavírus miatti válságkezelés támogatására, amelyekre még a 2008-2009-es globális pénz- és tőkepiaci válság során sem volt példa.
Ma délben bezárták volna a „Munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó tematikus projektek” című, GINOP-5.3.5-18 kódszámú) felhívást, de reggel azt közölték a hivatalos pályázati oldalon, hogy ezt április 15-én délre elnyújtották.
Kedden elfogadták és a Magyar Közlönyben este ki is hirdették a magyar Országgyűlés azon határozatát, amely a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szól.
Miközben az EU 2021-2027-es költségvetése egyhangúságot és abból eredően kompromisszumot kíván, a négy fukarnak nevezett országcsoport láthatóan befeszült egy nehézkesen védhető érvrendszer mögé, és ebből az árokból még az Ambiciózus Európa Barátai névre átkeresztelt országcsoport ügyes húzása sem tudta kirántani őket. Így a másfél napos csúcstalálkozón még a büdzsé főösszegéről sem sikerült megállapodni a múlt csütörtök-pénteki rendkívüli EU-csúcson. Magyarország számára mindez összességében azt jelenti, hogy a felzárkóztatási támogatásoknál 20-25% közötti, az agrártámogatásoknál 15-25% közötti vágás várható reál értelemben és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazásánál a számunkra hátrányosabb szavazási mód az esélyesebb a német kancellár jelzése alapján.
Eddig is gyanakodva néztem a négy fukarnak csúfolt uniós tagállam érvelését amellett, hogy a britek távozására hivatkozva miért kardoskodnak az eddiginél jóval kisebb 2021-2027-es uniós költségvetés mellett. Egy most kiadott közös cikk tartalma azonban még furcsábban hat pár nappal a rendkívüli EU-csúcs előtt, ráadásul több csúsztatás is belekeveredett a magyarázkodásba, így nem árt tisztázni az érvek mögöttes tartalmát.
A Bizottság két új kísérleti intézkedés útján ösztönzi a polgárok részvételét a kohéziós projektek helyi megvalósításában. Az intézkedések azt hivatottak támogatni, hogy a polgárok és a civil társadalmi szervezetek tevékenyen részt vegyenek az uniós források tervezésében, felhasználásában és nyomon követésében, hogy végső soron jobb eredmények szülessenek.
Az, hogy váratlanul erős felhatalmazást kapott a kormánypárt a tegnapi brit választásokon, furcsa módon remek hír Magyarországnak is, mert kevesebb EU-s pénzt bukhat a 2021 utáni időszakban, mint amit eddig tudtunk.
Az Európai Unió következő hosszú távú költségvetésének meg kell őriznie azokat a politikákat, amelyek Európát naggyá tették, beleértve a közös agrárpolitikát - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozót megelőzően.
Magyarország számára elfogadhatatlan a kohéziós pénzek tervezett nagyarányú megvágása, ugyanis az egyelőre kevésbé jól teljesítő uniós tagországok megerősödésével egész Európa gazdasága sikeresebb lesz - jelentette ki az igazságügyi miniszter Hágában, az MTI-nek telefonon nyilatkozva csütörtökön.
Bár egy főre vetítve az egyik legtöbb EU-forrást kapja Magyarország a mostani fejlesztési ciklusban is, mégis évek óta állítja azt a magyarok nagyjából egyharmada, hogy még mindig nem hallott a környezetében megvalósult EU-s fejlesztésről - derül ki a minap közzétett Eurobarométer felmérésből. Közben az, hogy a magyaroknak csak a kétharmada tud megnevezni a környezetében ilyen projektet, az uniós tagállamok rangsorában csak a nyolcadik legmagasabbnak számít. Európai szinten egyébként 5%-ponttal 40%-ra nőtt az EU-s fejlesztésekkel kapcsolatos tudatosság, és az emberek döntő többsége mind az EU-ban, mind Magyarországon egyértelműen kedvezőnek mondja a megvalósuló fejlesztések hatásait. A magyarok körében egyébként kiugróan nőtt azok aránya, akik a saját életükben is érzik a megvalósuló uniós fejlesztések kedvező hatását és a magyarok 97%-a támogatja azt, hogy uniós pénzből oktatási, egészségügyi és szociális fejlesztések jöjjenek létre.
Az elmúlt másfél-két évtizedben gyakorlatilag nem volt olyan év, hogy európai uniós témákat ne tárgyalt volna a közgazdász-vándorgyűlés és ez az idei nyíregyházi eseményen sem lesz másként. Szeptember 6-án, pénteken ugyanis külön szekció foglalkozik majd az európai integráció aktualitásaival. Így szó lesz majd a májusi európai parlamenti választásokat követően újraformálódó Európai Unió erőviszonyairól, a Brexit hatásairól, de szó lesz kohéziós politikáról és európai növekedési modellről egyaránt.
Elfogadhatatlan az Európai Bizottság 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslata, mert a Magyarország számára vázolt kohéziós politikai források "vágásának mértéke döbbenetes" - kritizálta újra a testület javaslatait mai sajtótájékoztatóján Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára számos ponton támadta "Brüsszelt" a következő uniós ciklusban körvonalazott forrásvágás miatt; ezzel együtt a Portfolio kérdésére megerősítette: a kormány továbbra is tartani szeretné azt az idei célt, hogy minimum 3, ideális esetben 3,5 milliárd eurónyi fejlesztési forrást hív le "Brüsszelből".
"Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" címmel egy 12 hónapos, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogramot valósít meg a Portfolio-t kiadó Net Média Zrt. az Európai Unió finanszírozásával, amely az uniós kohéziós politika hazai fejleményeinek, eredményeinek minél nagyobb ismertségét, a lakosság uniós projektek iránt való nagyobb tudatosságát célozza meg.
Uniós nagyprojektek támogatásáról döntött ma az Európai Bizottság és ebbe a csomagba a budapesti M0 körgyűrű déli szakaszának fejlesztése is bekerült, amely a brüsszeli testület döntése értelmében 105,5 millió eurónyi, mintegy 34 milliárd forintnyi támogatásra számíthat - derül ki a brüsszeli testület közleményéből.
Több ponton is felülbírálta a tagállamok többsége az Európai Bizottság eredeti javaslatát a 2020 utáni uniós költségvetésről a múlt pénteki általános ügyek tanácsi ülésen és összességében a szabályok egyszerűsítése, illetve az 5+2 éves megbontás nélküli ciklus felé haladhatnak majd a folyamatok - foglalja össze a helyzetet a Bruxinfo.
Az egyik legnagyobb gazdasági fejlettségi előrelépést Magyarország érte el az elmúlt években az uniós tagok közül, ami kedvező, de közben ez vissza is fog ütni a 2020 utáni felzárkóztatási források elosztásnál. Az Európai Bizottság javaslata szerint ugyanis az egyik legnagyobb, fejenként mintegy 166 ezer forintnyi felzárkóztatási forráscsökkenés vár ránk 2021-2027 között a mostani ciklushoz képest. A közel 600 ezer forintnyi fejenkénti felzárkóztatási támogatás azonban még így is az egyik legmagasabb lesz az összes tagállam közül, köszönhetően annak, hogy az EU nagyon erősen a kevésbé fejlett régiókra koncentrál, amelyekből sajnos Magyarországon hat régió is van. Az alábbiakban hat olyan, ritkán látható, ábrát mutatunk be, ami ezen felzárkóztatási források és így Magyarország felzárkózása szempontjából döntő fontosságú.
Most válik csak igazán valósággá a sci-fi.
Erről adott tájékoztatást az ukrán vezérkar.
Ennek ellenére kiállnak Ukrajna mellett.
Fontos adat jön, feszülten figyelnek a befektetők.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
